Miért használjunk React-et 2023-ban?

Frontend keretrendszerek és könyvtárak

A fejlesztői termelékenység is úgy tűnik kifogyhatatlan és hogy még ezt is felülmúlják, ennek köszönhetően az elmúlt években rengeteg keretrendszer és könyvtár jött létre. Mivel minden keretrendszer különböző képességekkel rendelkezik, a legjobb opció kiválasztása komoly kihívást jelenthet a fejlesztők számára. Minden vállalkozásnak egyedi követelményei és céljai vannak, ezért weboldalának és alkalmazásának felépítését is ezeknek a követelményeknek és céloknak megfelelően kell kezelni. Mindig is nehéz volt eldönteni, hogy melyik keretrendszer a legjobb a piacon. Vannak kutatások, melyek szerint a a React, a Vue, az Angular, a Svelte és a Preact jelenleg a legszélesebb körben használt keretrendszerek és azért fogalmazunk így, mert ha eggyel korábbi írásunkat is megnézted az is érintette bizonyos szakaszaiban ezt a témát. Ugyanis itt sem szentírás minden, fejlesztői és fejlesztői felmérések között is akadnak eltérések. Ebben a cikkben megpróbáljuk megmutatni, miért gondoljuk továbbra is azt, hogy a React keretrendszer a legjobb választás 2023-ban is.

React

Kétségtelen, hogy a ma elérhető egyik legismertebb és leginkább használt ökoszisztéma a React, amelyet először a Facebook (Meta) hozott létre még 2011-ben. A React dióhéjban egy komponens alapú JavaScript könyvtár, amely JSX-et használ. A React fejlesztési folyamata megkülönböztette a hagyományos keretrendszerektől, amikor 2013-ban nyílt forráskódú könyvtárat szabadjára bocsátották. A React-nek több mint 3 millió aktív felhasználója van. A React ökoszisztémát hatalmas közösség támogatja. A képzett fejlesztők közel 80%-a alkalmazza sikeresen és nehézség nélkül a React-et legalább egyszer a fejlesztési projektjeiben. Az a tény, hogy a React-et több mint 1,5 millió webes alkalmazás létrehozására használták, szintén hihetetlen és önmagáért beszél. A Facebook, a Netflix, a Vivaldi Browser, a Khan Academy, a BBC, az Airbnb, a Pinterest, az Asana, a Reddit és az UberEats csak néhány név azok közül, akik alkalmazásaik fejlesztéséhez a React-et választották. Más keretrendszerekkel ellentétben a React valójában egy könyvtár, és hiányzik belőle néhány alapvető funkció. A React fejlesztői a következőképpen írják le a React-et: "A React egy JavaScript könyvtár a felhasználói felületek építéséhez.". Az emberek többsége azonban keretrendszerként hivatkozik rá, és a JavaScript keretrendszerek szentháromságába sorolja az Angular-ral és a Vue.js-sel együtt. Azt gondolhatnád, hogy ez egy hátrány a keretrendszer kiválasztásakor, de a React-et úgy alkották meg, hogy könnyen együtt tudjon működni más könyvtárakkal olyan feladatok végrehajtásában, mint az állapotkezelés, az útvonal kezelés és az API-interakció, hogy szabadon választhassuk ki a tökéletes könyvtárat a projekthez alkalmazkodva, nem pedig ránk erőltetve a saját megoldásukat. A React a legjobb megoldás, ha gyorsan akarsz létrehozni interaktív felhasználói felület, mert összetevői újra felhasználhatók. A React egyik legfontosabb előnye az élénk közösség. Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy a React évek óta vezető szerepet tölt be a keretrendszerek között használat tekintetében.

A React.js fő célja, hogy a lehető legjobb renderelési teljesítményt nyújtsa. A React.js lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy a bonyolult felhasználói felületet egyszerűbb összetevőkre bontsák ahelyett, hogy a teljes webes alkalmazáson dolgoznának. A React képes alkalmazkodni az igényekhez. Teljes értékű alkalmazást fejlesztenél, vagy csak egy kis React alkalmazást szeretnél beágyazni a már meglévő alkalmazásodba? Mindkettőt meg tudod tenni a React-tel, ez az egyik előnye annak, hogy könyvtár, nem pedig teljes értékű keretrendszer. Mivel egy React alkalmazás fejlesztéséhez szinte csak JavaScript-et kell használni a JSX-nek köszönhetően, azok a fejlesztők, akik már ismerik a JavaScriptet, könnyen el tudják kezdeni használni a React.js-t, más keretrendszerekkel ellentétben. A fejlesztők React-ben a felhasználói felületet JSX-szel hozzák létre, amely egy HTML-szerű szintaxis tulajdonképpen, majd ennek eredményeként létrejön a tényleges HTML és a CSS kód. A React.js felgyorsítja a weboldalakat azáltal, hogy virtuális DOM-ot használ. Ahogy a neve is mutatja, a Virtual DOM nem a tényleges DOM, hanem annak virtuális verziója. A virtuális DOM minden alkalommal frissül, amikor egy weboldal eleme megváltozik. Ezután a React az összehasonlító mechanizmusát használja a módosított virtuális DOM és a valódi DOM összehasonlítására. Ez az eljárás a tényleges DOM-on elvégzendő módosítások lehető legkisebb készletének meghatározására szolgál, ezáltal csökkenti a ténylegesen szükséges DOM műveletek számát, amely alapvetően egy lassú művelet és ennek köszönhetően gyorsabbá válik a változások megjelenítése az alkalmazás felületén. A keretrendszer komponens alapú struktúrája lehetővé teszi az apró komponensektől a nagy, több komponenst magába foglaló komponensekig történő haladást. Például elkezdheti a fejlesztést olyan egyszerű komponensekkel, mint a legördülő menü, a jelölőnégyzet vagy a gomb, majd ezekkel nagyobb komponenseket hozhat létre, mint például egy űrlap, amely több kisebb komponensből fog állni ezáltal, de a komponensek mégis különállóak és újra felhasználhatóak. A React.js-ben minden komponensnek külön belső logikája van, amely jelzi az összetevő megjelenítésének módját. Összefoglalva, a React egy gyors, hatékony fejlesztést lehetővé tevő, fejlesztőbarát és rugalmas keretrendszer. Számos különböző típusú alkalmazás létrehozására használható, beleértve a szerver- illetve kliens oldalon renderelt és natív mobilalkalmazásokat egyaránt. Aktívan fejlesztik, és egy nagyvállalat áll mögötte, így még sokáig fogják használni felhasználói felületek fejlesztésre és ez belátható időn belül nem is fog megváltozni.

Vue.js

Egy másik népszerű keretrendszer a Vue.js. Ázsiában több felhasználója van, mint bármely más keretrendszernek. A Vue.js-t nem támogatja nagyvállalat, ellentétben számos más prominens keretrendszerrel, mégis több mint 700 000 webalkalmazást fejlesztettek ennek a keretrendszernek a segítségével, beleértve az olyan népszerű márkákat, mint az Alibaba, a Reuters, a 9gag, a Xiaomi és a Ride Receipts. A keretrendszert először 2014-ben hozta létre Evan You, aki korábban részt vett az Angular, a Google által létrehozott keretrendszer fejlesztésében, amelynek ismertsége a React népszerűségéhez közelít. A Vue.js nagy teljesítményt kínál a virtuális DOM-nak, a komponensalapú architektúrának és a kétirányú kötésnek köszönhetően. A Vue.js az egyik legfejlesztőbarátibb keretrendszer a kezdők számára, mivel használata egyszerű, sokkal könnyebb megszokni, mint sok más keretrendszert. Jól érthető dokumentációval és segítőkész közösséggel rendelkezik. Míg a Vue.js kezdőbarát, gyors, kis méretet kínál, átfogó dokumentációval, kétirányú adatkötéssel rendelkezik, hiányoznak belőle a beépülő modulok, magánszemélyek fejlesztik, nem pedig egy hatalmas cég, mint a React esetében, ami miatt a keretrendszer sokkal kevésbé jövőbiztos választás. Az új, 3-as verzió kiadása nagy felzúdulást keltett a Vue.js fejlesztői közösségben, mert olyan alapvető változásokat hajtottak végre, amelyek eltörték a korábbi Vue.js verzióval készített alkalmazásokat migrálást követően és emiatt sok fejlesztő és vállalat nem volt elégedett az új verzióval. Mivel egy teljes alkalmazás vagy annak egy részének átírása költséges, az új verzió a verzióváltást egyenesen lehetetlenné tette a kisebb vállalatok számára. Ez az jelenti, hogy az ezen vállalatok által kifejlesztett alkalmazások a keretrendszer egy régebbi verzióján ragadtak. Ez megnyitja az alkalmazásokat a biztonsági sebezhetőségek előtt, és azt is jelenti, hogy ezek az alkalmazások nem részesülnek az új verziókban kiadott új funkciók előnyeiből.

Angular

Az Angular 2+ az egyik legnépszerűbb keretrendszer. Ez egy modern, nyílt forráskódú keretrendszer, amely TypeScript-et használ. Az Angular 2+-ot eddig több mint 600 000 weboldal készítésénél használták. A Google szolgáltatásainak túlnyomó többségét ennek a keretrendszernek a felhasználásával készítették el. Számos cég Angular 2+-t vagy AngularJS-t használ, köztük olyan híres nevek is, mint a Forbes, a LEGO, a UPS, a BMW és az Autodesk. A Google először 2009-ben mutatta be az Angular-t AngularJS néven a JavaScript ökoszisztéma részeként. Azóta ez a keretrendszer egyre népszerűbbé vált a fejlesztők körében. Ennek a keretrendszernek a jelenlegi verzióját, az Angular 2+-t aztán 2016-ban adták ki. Az Angular 2+ valójában az AngularJS továbbfejlesztett változata, jobb teljesítménnyel és számos hasznos funkcióval. A fő különbség az Angular (vagy Angular 2+) és a React között az, hogy az Angular keretrendszer kétirányú adatkötést kínál. Az Angular 2+ kétirányú adatkötést, összetevő-alapú architektúrát, irányelveket, függőséginjektálást és még sok más funkciót kínál. A Google áll mögötte, és nagyon erős közösséggel rendelkezik. Bár sokat kínál, van néhány hátránya a használatának. A SEO képességek korlátozottak, a kód sok fejlesztő szerint túl terjedelmes és nagy méretű, maga a keretrendszer nehezen tanulható, főleg a kezdők számára. Az Angular sokkal terjedelmesebb, mint a React, mert sok funkciót tartalmaz anélkül, hogy külső csomagokat kellene használni, de ez azt is jelenti, hogy ezek a funkciók mindig ott vannak, még akkor is, ha nincs rájuk szükségünk. A fejlesztők másik problémája az Angular-ral az, hogy nem bíznak a Google-ban. Csakúgy, mint a Vue.js alkotói, a Google is kiadott egy új verziót (Angular 2+) a keretrendszerükből, amely törést okozott a két verzió között, és ahogy az várható volt, a fejlesztői közösség nem örült ennek. A mai napig sok alkalmazás használja az AngularJS-t, szimplán kényszerből, mert az átírásuk túl költséges lenne. A másik nagy probléma, hogy a Google már nem egy projektjének a fejlesztését hagyta abba, ami szintén a fejlesztők bizalmatlanságát erősíti a céggel szemben. Ettől függetlenül az Angular minden olyan funkcióval rendelkezik, amelyet egy ideális keretrendszernek kínálnia kell nagyvállalati alkalmazások fejlesztéséhez.

Svelte

A Svelte-t először 2016-ban mutatták be, és azóta is a népszerűsége folyamatosan nő. Ez nem keretrendszer és nem is könyvtár, a Svelte valójában egy fordító. Manapság az egyik legjobb keretrendszernek tekintik. Több mint 3,000 webhelyet és alkalmazást terveztek már ezzel a keretrendszerrel annak ellenére, hogy viszonylag fiatal. Köztük van a The New York Times, a 1Password, a Philips BlueHive, a Chess, az Absolute Web, a Godday, a Cashfree, a Rakuten, a HealthTree, a Razorpay és még sok más webhely, illetve alkalmazás is. A Svelte egy nyílt forráskódú, komponensalapú keretrendszer, amely TypeScript-et használ. A piac egyik leggyorsabb keretrendszerének tekintik és lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy projektjeiket sokkal kevesebb kódolással valósítsák meg, mint más keretrendszerek. A Svelte nem használ virtuális DOM-ot, ehelyett HTML, CSS és JavaScript komponenseket hoz létre, majd a build lépésnél a fordító a kódot egy könnyű, önálló modulba dolgozza fel vanilla JavaScriptben, és aprólékosan integrálja a DOM-ba, amint az állapot megváltozik. Ennek a funkciónak köszönhetően a Svelte-nek nincs szüksége nagy feldolgozási teljesítményre valós időben a böngészőben a React, Angular és a Vue.js keretrendszerekhez képest, mivel nincs szükség virtuális DOM felépítésére, illetve ellenőrzésére minden állapotváltozásnál. Egy másik fontos dolog a Svelte esetében, hogy a Vercel, egy nagy amerikai felhőplatform szolgáltató cég támogatását élvezi, akik egyben a Next.js React webfejlesztési keretrendszert is fenntartják, amely jelenleg a legtöbbet használt React-hez készült keretrendszer. A Svelte sebességet, kis méretet, rövidebb fejlesztési időt, komponens alapú architektúrát kínál, SEO-optimalizált, képes a jelenlegi JavaScript könyvtárak futtatására és erős támogatással rendelkezik. Ha ez mind igaz, miért választana bárki mást helyette? Bár a Svelte elképesztően jó, viszonylag új a piacon, az ökoszisztéma korlátozott, a közösség kicsi, a dokumentáció a keretrendszer megtanulásához és használatához szűkös, és őszintén szólva még nincs elég tapasztalat a nagyvállalati alkalmazások fejlesztésében ezzel a keretrendszerrel, ami azt is jelenti, hogy nehéz Svelte fejlesztőket találni, sőt sok helyeken szinte lehetetlen. A Svelte folyamatosan fejlődik és egyre népszerűbb, de úgy tűnik, hogy a nagyvállalatok várnak egyelőre arra, hogy a keretrendszer, az eszközök és a közösség tovább növekedjen, illetve fejlődjön, mielőtt elkezdenék használni új alkalmazások fejlesztéséhez.

Preact és SolidJS

Mind a Preact, mind a SolidJS célja az, hogy minél jobban hasonlítson a React-re, így React fejlesztők számára könnyen tanulható és használható legyen. A Preact a React egyszerűsített verziója, mindezt úgy oldották meg, hogy közben kompatibilis maradt a React-tel azáltal, hogy ugyanazt a modern API-t biztosítja, mint a React. Virtuális DOM-ot használ, akárcsak a React, de kisebb méretű, ami kevesebb kódot jelent a letöltéshez, feldolgozáshoz és végrehajtáshoz. Ez a keretrendszer is gyorsabb, mint a React, valójában ez a leggyorsabb keretrendszer, amely virtuális DOM-ot használ. A SolidJS keretrendszer létrehozásánál a React és a Knockout volt az inspiráció. Ha dolgoztál már React-el, akkor nagyon természetesnek fogod érezni a munkát a SolidJS-el, mert ugyanazt a filozófiát követi, mint a React. A SolidJS azonban nem használ virtuális DOM-ot, és emiatt nincs szükség a nehézkes és lassú DOM ellenőrzésekre, ami nagyobb teljesítményt jelent, sokkal többet, ugyanúgy ahogy a Svelte esetében is jobb teljesítményt kapunk. Mindkét keretrendszer kiváló választás, de nem rendelkeznek egy nagyvállalat támogatásával, és közösségeik is viszonylag kicsik a React, a Vue.js vagy az Angular közösségéhez képest. Ez azt is jelenti, hogy hiányoznak a rendelkezésre álló eszközök és dokumentációk, hiszen kevesebb ember fejleszt eszközöket hozzájuk. A SolidJS valószínűleg a legfiatalabb az összes fent említett keretrendszer közül, az egyetlen hozzá elérhető keretrendszer még mindig nem érte el az 1.0-s verziót, így nagyon kockázatos lenne bármely vállalat számára a használata.

Mindezeket figyelembe véve miért javasoljuk a React használatát 2023-ban?

• A React stabil, nagyon jó választás, évek óta bizonyítja, hogy képes a legkomplexebb feladatok ellátására is és innovatív új funkciók bevezetésével halad előre folyamatosan a keretrendszer.
• Hatalmas közösséggel rendelkezik és a hozzá fejlesztett eszközökben sem szenved hiányt. Szabadon elérhető eszközöket, keretrendszereket, összetevőket és könyvtárakat találhatsz többnyire bármihez, amire valaha is szükséged lehet és általában több, mint egy lehetőséget fogsz találni, ami nagyszerű, hiszen választási lehetőséget is kapsz.
• Sok fejlesztői tapasztalattal rendelkezik a közösség, és sok dokumentáció áll rendelkezésre, ami óriási előnyt jelent a nagy és összetett alkalmazások fejlesztésekor.
• React tapasztalattal rendelkező fejlesztőt találni sokkal könnyebb, mint bármely más keretrendszerben járatos fejlesztőt, mivel nagyon sok fejlesztő használja és ismeri a React-et.
• A React gyors. Bár lehet, hogy nem ez a leggyorsabb rendszer, a legtöbb esetben viszont elég gyors, hogy tökéletesen ellássa a feladatát és szükség esetén további sebességnövelés végezhető némi finomhangolással.
• A Meta (korábbi nevén Facebook) támogatását élvezi, és bizonyítottan megbízhatóak a fejlesztői eszközeik támogatásával és fejlesztésével kapcsolatban.
• A keretrendszer sok és gyakori frissítést kap, és törődnek azzal, hogy ne törjék el a React-el fejlesztett alkalmazásokat, ami biztonságos választássá teszi a keretrendszert, és megkönnyíti a különböző verziók közötti váltást.

Forrás:

https://www.elluminatiinc.com/why-use-react/ https://2022.stateofjs.com